2017. március 17., péntek

Találkozás Nagy-Imecs Zsuzsannával



2017. március 16-án a Kájoni János Hargita Megyei könyvtár egy igen jelentős rendezvénynek volt a házigazdája. A Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatósága, valamint a Pro-Femina Egyesület Női Árnyalatok címmel tartott könyvbemutatót és képzőművészeti kiállítást.


A rendezvényt Kuna Ibolya a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtárosa nyitotta meg, amelyet Gál Katalin, a Hargita Megyei Gyerekvédelem munkatársának köszöntőbeszéde követett.


A tárlatot Bucur Nicolae művészettörténész méltatta. A tárlat önmagáért beszélt. A központi témája a női értékek bemutatása volt.


Jack Holland brit származású amerikai újságíró Nőgyűlölet című kötetét, Vallasek Júlia fordításában, Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő és műfordító mutatta be. A kötet szerzője lényegre törően prezentálta a nők által támasztott előítéletek tömkelegét különböző kultúrákban a történelem folyamán, amelyek nemegyszer agresszióba torkollottak. A leértékelés veszélyes mivoltára hívta fel a figyelmet, hiszen az efféle hozzáállás háttérbe szorít olyan magától értetődő erényt és érdemet, amitől gazdagabb lenne a társadalom. A szerző lánya, Jenny Holland, a könyv előszavában kifejti, hogy bizony e probléma a mai napig sem oldódott meg a világban.
A könyv a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál jelent meg.

Ezt követően a a kiállított munkáké volt a főszerep, amelyeknek központi témája a nő volt, de nemcsak női alkotóktól.
Az előadást Sunshine együttes muzsikája tette hangulatosabbá, amelynek irányítója Juhász-András Ernő zenetanár volt.

*

A kiállítás anyagát, A nő a képzőművészetben címmel a Bethlen Gábor Alap támogatta. Ennek egyik nyertese az amatőr művészek között, aki II. helyezést ért el, Nagy Imecs Zsuzsanna, a hajdani iskolai könyvtáros kollégánk volt.
Ő maga is rávilágított a nők tehetségére, és alkotóképességére. Szép és nemes feladattal tölti a nyugdíjas éveit.


Rövid bemutató az általa készített szórólap alapján

Nagy Imecs Zsuzsanna 1952. november 9-én született Székelyudvarhelyen. A gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1972-1974. között a csíkszeredai Műépítészi Technikumba folytatta. Ezt követően városrendészettel foglalkozott a helybéli Polgármesteri hivatalnál, amit bútortervezés követett. Végül, de nem utolsósorban nyugdíjba vonulásig iskolai könyvtárosként dolgozott.
Művészi tehetségét a népi bútorfestészettel kezdte, amelyet 2007-ben pasztellezéssel folytatott. Eközben különböző technikák megismerése és elsajátítása érdekében többször részt vett a Bolyai Nyári Akadémia képzőművészeti továbbképzésein.
Eddig 18 közös és egyéni kiállításon lehetett méltányolni alkotásait, amelyek helyszínei Székelyudvarhely, Gyimesfelsőlok, Csíkrákos, Zsobok, Kolozsvár, Mezőmadaras és Mezőberény volt.



Azt kívánom számára, hogy soha ne hagyja el az alkotókedv!

A két utóbbi fotón található képek Nagy-Imecs Zsuzsanna munkái.


Borbé Levente,
könyvtáros


2017. március 14., kedd

Elhunyt Bodor Pál


Bodor Pál 1930. július 28-án született Budapesten. Költőként, szerkesztőként, íróként és műfordítóként is jelentőset alkotott.

1948-ban érettségizett a temesvári piarista líceumban. Filozófia-lélektan szakon folytatta tanulmányait Bukarestben, amelyet A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen fejezett be. Első írását a temesvári Szabad Szó közölte. 194-1948 között a Gaudeamus diáklap szerkesztője. Ezt követően a Romániai Magyar Szónál, és a kolozsvári Igazságnál tevékenykedett, mint szerkesztő. 1951-1967. között az Utunknál dolgozott. 1967-től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegénél, majd később a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségének a vezetője. 1970-1979. között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak főszerkesztője. 

1950-től publicisztikai rovatai voltak az Igazságban az Utunkban, a Brassói Lapokban és a Dolgozó Nőben.

1983-ban Budapestre költözik. 1984-1990 között a Magyar Nemzet, 199-től a Népszabadság főszerkesztője.

Munkásságából néhány kötet:

Verseskötetei: Égetett agyag (1963), A meztelen lány (1969)

Regényei: A lány, aki nincs (1975), Kék Folt (1979), Svájci villa (1981), Haldoklás anyanyelven (1986)

Egyéb írásai: Két arasszal az ég alatt (1961) Tengerpart az udvaron (1964), Add magad hozzá a világhoz (1975) Apám könyve (1980), Elszaporodtak a kenguruk (1982), Szélmalomjáték (1983)


Forrás: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981., valamint: http://index.hu/kultur/media/2017/03/12/elhunyt_bodor_pal_diurnus/?token=8b579f2ef9d2ea91bd987d2cf504e4b5

Borbé Levente,
könyvtáros

2017. március 8., szerda

Nőnapi könyvkiállítás

Kis könyvkiállítással emlékeztem meg a Nők Nemzetközi Napjáról.
A legszebb nőnapi versek és más kötetek szerepelnek a kiállított anyagban.
Nemcsak nőkről szóló olvasmányokkal találkozhat az érdeklődő, hanem írónők munkáival, és más híres női személyiségek életrajzával is. Természetesen, a kiállítás anyagát ki is lehet kölcsönözni...
 Weöres Sándor:
A nő

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.


Boldog nőnapot kívánok!!!

Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda 

2017. március 6., hétfő

Újranyomtatják a VI–XII. osztályosok tankönyveit, hogy mindenkinek jusson

Újranyomtatják a VI–XII. osztályosok tankönyveit, a miniszteri rendelet erről hétfőn jelent meg – hívta fel a figyelmet a rendelet megjelenésére Király András oktatásügyi államtitkár. 

Rámutatott: a szóban forgó rendelet értelmében a megyei tanfelügyelőségeknek március 13-ig kell összesíteniük az iskolák rendeléseit, hogy június 16-ig a tankönyvkiadók újranyomtathassák a szükséges tankönyveket. A rendelet meghatározza az újranyomás osztályonkénti százalékarányait is.

A tanfelügyelőségeknek legkésőbb július 14-ig gondoskodniuk kell az iskolák megfelelő tankönyvellátásáról. A rendelet kitér azon XI–XII. osztályosok esetére is, akik a 2016-2017-es tanévben nem jutottak hozzá az ingyenes tankönyvekhez, ugyanis ezeknek a rendeléseknek is eleget kell tenni.

„Ősszel V. osztályt kezdő tanulóknak pedig az új tantervek megjelenése miatt új tankönyvekre lesz szükségük. Ennek érdekében az oktatási minisztérium egy egyszerűsített procedúrát kíván gyakorlatba ültetni” – emelte ki az államtitkár.

2017. március 3., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2017/3. számából

Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata
Milyen a jó kritika? Provokatív, tudományos, bulváros, értékelő, elemző vagy csak egyszerűen hangulatjelentés az olvasóra tett hatásról? Ki számít kritikusnak? A blogger, a moly, a facebooker, a publicista, a bölcsész, a tudós vagy az egyszeri olvasó, aki lebeszél minket egy regényről a könyvesboltban? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Irodalmi Jelen folyóirat kritikapályázata.
Ki pályázhat? Bármely, magyar nyelven író ember a világ bármely pontjáról, aki még nem töltötte be 36. életévét a pályázat meghirdetéséig (azaz 2017. február 15-ig).
A pályázat 2017. február 15-től 2018. február 15-ig tart. A beküldött írásműveket rtf formátumban, jeligével ellátva várják az ij@irodalmijelen.hu címre. A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legjobb írásokat nyomtatásban is megjelentetik.
A pályaműveket az Irodalmi Jelen szerkesztői 2018. március 15-ig értékelik, a jeligéket ezután feloldják.
Forrás és részletes kiírás: http://www.irodalmijelen.hu/2017-feb-15-0822/szuletett-kritikusok
  
Irodalmi és történelmi verseny Kárpát-medencei iskolásoknak
Dicső híre-neve fönnmarad örökre címmel Arany János életét és pályafutását feldolgozó irodalmi és történelmi versenyt hirdet a Lakitelek Népfőiskola, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Keresztény Élet hetilap szerkesztősége – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.
Az Országgyűlés alelnöke elmondta: csaknem húsz éve már, hogy a Lakitelek Népfőiskola vetélkedőt hirdet a történelem és az irodalom egy-egy jeles képviselőjének tiszteletére, így esett a választás idén a kétszáz éve született Arany Jánosra.
A versenyre anyaországi és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, valamint délvidéki általános és középiskolás fiatalok háromfős csapatainak jelentkezését várják. A nevezők a vetélkedő feladatait február 5-től kéthetente olvashatják a Keresztény Élet hasábjain.
A három írásbeli forduló alapján korcsoportonként a legjobb eredményt elérő csapatokat hívják meg az április 6-a és 8-a között tartandó középdöntőre és döntőre a Lakitelek Népfőiskolára.
A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes könyvjutalmat kapnak, a győztesek pedig részt vehetnek azon a Lezsák Sándor által vezetett zarándoklaton, amelyet 2016 nyarán Arany János életútjának főbb állomásaira szerveznek.
A tervek szerint az utat Budapesten, a margitszigeti tölgyfáknál kezdik, ahol Arany János a nevezetes „kapcsos könyvbe" megírta az Őszikék költeményciklusát. A háromnapos út során ellátogatnak a Békés megyei Gesztre, ahol Arany János házitanítóként dolgozott, valamint Nagykőrösre is, ahol a református gimnáziumban magyar és latin nyelvre tanította a diákokat. A sort Arany János szülőhelyén, a partiumi Nagyszalontán zárják – sorolta a népfőiskola alapítója.
A verseny fővédnökei Lezsák Sándor és Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője. A vetélkedőről további információ a következő címen olvasható: http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/T_images/programok/2017/2017-01-31.pdf. (mti)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205799

Az erdélyi örményekről szóló kötet és folyóirat bemutatója
Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. február 10-én. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége gondozásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelenlévő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával, valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér, a lap munkatársa ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. A kötetben terjedelmesebb írások is olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről, ezek szerzői Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre "mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség". "Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni." Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra: ez egy élő közösség. Bogos Mária arról beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről. Gál Hunor elmondta, "ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára."
A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogalmazott Nagy Gyöngyvér.
Sajtóvisszhang:
http://hargitanepe.eu/ormeny-emlekek/
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/magyarormeny-kozossegekrol-szolo-kiadvanyokat-mutattak-be
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76557-fiatalokat-vonzana-az-erdelyi-magyarormeny-kozosseg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/464/ormeny-elo-orokseg--az-erdelyi-ormenyekrol-szolo-kotet-es-folyoirat-bemutatoja
 
Fekete Vince Szélhárfája
Fekete Vince haikukötét és verses meseregényét ismertették a közönséggel 2017. február 20-án a kézdivásárhelyi Vigadóban. Az anekdotákkal, irodalmi eszmefuttatásokkal tarkított könyvbemutató számos derűs percet is szerzett a hallgatóságnak. A Vigadó Akadémia sorozat 12. rendezvényén a szerző Szélhárfa és Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyveiről Dimény H. Árpád költővel, a Székely Hírmondó munkatársával és Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett. A Szélhárfa című kötet kapcsán a hallgatóság megtudhatta, hogy Fekete Vincét vonzotta ez a tömör, kötött kifejezési forma, kihívást is jelentett, hogy megpróbálja „megszelídíteni” a haiku műfaját. Az Ahonnan a nagy-nagy kékség című verses meseregény hosszú utat járt be, „tizenvalahány” év alatt írta meg a szerző, hiszen saját gyerekeinek kezdte mesélni a történetet, akik időközben felcseperedtek. A mai nemzedéket, a számítógépes generációt azzal próbálja megcélozni Cincogósi Elemér története, hogy a „pelegér” (pele/egér) kalandjai pörgősek, eseménydúsak.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/fekete-vince-szelharfaja/

Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
Az első kötetet 1995-ben adta ki a csíkszeredai Státus Könyvkiadó, nemrégiben pedig a négyszázadik kötet is kijött a kiadó nyomdájából. Az elmúlt huszonkét évet a folyamatos munka és nem kevés viszontagság jellemezte. Birtók Józseffel, a kiadó igazgatójával készített interjút a Székelyhon hírportál.
Ferencz Imre neve fémjelezte a Státus Kiadó első kötetét. Birtók József ekkor még a Romániai Magyar Szónál dolgozott újságíróként, az otthoni számítógépén készítette elő a könyvet – szerkesztette, tördelte –, majd keresett egy nyomdát Csíkszeredában, amelyik kiadta. „Hosszú ideig azt gondoltam, hogy Csíkszeredában könnyű könyvet csinálni kiadóként, mert nagyon sok olyan ember volt, akinek szerkesztői tapasztalata volt, olyan emberek, akik megbízhatók, tudtak kezelni egy kéziratot, tudtak rajta dolgozni. Ugyanakkor 1995-ben már hat nyomda működött Csíkszeredában. És azt hittem, hogy végül is konkurencia lesz a nyomdák között, és kiadóként egész jól meg lehet élni egy ilyen piacon, ahol ekkora verseny van. Három év alatt rájöttem, hogy a nyomdászok rettentően okos emberek, jól ismerik a terepet, és mindig épp annyi pénzt kértek tőlem, amennyi volt a zsebemben. Nekem kiadóként a könyvek után pénzem soha nem maradt. Így 1999-ben vásároltam egy nyomdagépet. Alkalmaztam egy egyetemista legénykét, és arra kértem azt, akinek a nyomdájában volt az én gépem is, hogy tanítsák be. Végtelenül jóindulatúak voltak, csak jót tudok mondani arra a hangulatra, ami akkor Csíkszeredában létezett. Így alakult” – emlékezett vissza.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ezeket-a-konyveket-nem-surun-veszik-meg-a-boltokban-n-megis-feltette-ra-az-eletet

Hatvan éve „ragyog” a Napsugár gyermeklap
Erdély-szerte megünnepelték régi, mostani és jövőbeni olvasói a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermeklap 60. születésnapját. A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként számos iskolában énekelték el déli 12-kor a Napsugár-indulót. A dal szövegét a Kaláka együttes zenéjére írta Szabó Kinga kolozsvári tanítónő, játszóházvezető.
Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a Krónikának elmondta, a Székelyföldről és a Partiumból is sok iskola csatlakozott a rendezvényhez, a kincses városbelieken kívül többek közt marosvásárhelyi, nagyváradi, brassói, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi diákok is elénekelték a köszöntőt. „A mínuszfokok ellenére forró hangulatban ünnepelték az olvasók a gyemeklapot. Rengetegen érdeklődtek a jubileum iránt, a Napsugár testvérlapja, a Szivárvány kis olvasói is megkerestek bennünket, hogy bár fiatalabbak a Napsugár olvasóközönségénél, ők is szeretnének bekapcsolódni" – mondta Zsigmond Emese.
Hozzátette: március 18–19-én nagyszabású jubileumi ünnepséget tartanak nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is a lapban publikáló írók, költők, grafikusok részvételével, és koncert várja a közönséget a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban, amikor az erdélyi magyar irodalom legjobbjai voltak a lap főmunkatársai. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „»nem elkötelezett« irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak. Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is"– mondta el korábban a Krónikának Zsigmond Emese.
Rámutatott, ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak: például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a két lapban induló gyermekköltészettel. „Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba" – fejtette ki a lap főszerkesztője.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205738

Elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára
2017. február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.
Az online változat (nagyszotar.nytud.hu) az eddig megjelent kötetek szócikkeit (a–ekvivalens címszó), valamint az alakváltozatokra mutató utalókat tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A webes szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.
A Nagyszótár munkálatai folyamatosan zajlanak, a teljes könyvsorozat elkészülte évtizedeket felölelő óriási vállakozás. Az online szótár tartalma folyamatosan bővülni fog a megjelenő újabb kötetek tartalmával.
A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja. A kötetben 270 alaki és 6 szócikkfejes utaló szócikk segíti az eligazodást.
A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt több mint kétszáz esztendő szókincséből merít.
Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben összesen mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét, következetesen feldolgozza a frazeológia körébe tartozó úgynevezett értelmezett szókapcsolatokat. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit. A Nagyszótár egyedülálló a magyar értelmező szótárak között a tekintetben is, hogy – mint szövegbázisra, úgynevezett korpuszra épülő szótár – konkrét nyelvi anyag elemzése alapján adja meg a szavak lexikográfiai leírását, és minden címszava valamennyi jelentését, értelmezett egységét korrekt bibliográfiai hivatkozással ellátott példamondattal illusztrálja.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/matol-elerheto-az-interneten-magyar-nyelv-nagyszotara
  
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2017. március 1., szerda

Márciusi évfordulók 2017

1245 esztendeje, 772. március elsején született Po Csü-ji kínai költő, politikus és könyvtáros.

220 éve, 1797. március másodikán hunyt el Horace Walpole angol író, utazó és politikus.

200 éve, 1817. március másodikán született Arany János magyar költő, nyelvész, író, újságíró és műfordító. Ismert művei: Elveszett alkotmány, Toldi, A rab gólya, Letészem a lantot, A nagyidai cigányok, Bolond Istók, A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja, Ágnes asszony, Buda halála, Családi kör stb.

120 éve, 1897. március harmadikán született Kibédi (Hapka) Sándor erdélyi magyar költő, író, lapszerkesztő és újságíró.

105 éve, 1912. március harmadikán hunyt el Pierre Benoit francia regényíró. Népszerű műve az Atlantisz.

90 éve, 1927. március harmadikán hunyt el Mihail Petrovics Arcübasev orosz író, elbeszélő és színműíró.

165 éve, 1852. március negyedikén hunyt el Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író, drámaíró. Főbb művei: Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg, Holt lelkek, A revizor.

40 éve, 1977. március negyedikén hunyt el Veronica Porumbacu (Schwefelberg) zsidó származású román költő és ifjúsági író.

145 éve, 1872. március ötödikén született Ludwik Szczepanski lengyel költő, író, publicista.

95 éve, 1922. március ötödikén született Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész és filmrendező.

440 esztendeje, 1577. március hatodikán hunyt el Rémy Belleau francia költő.

130 éve, 1887. március hetedikén hunyt el Paul-Henri Féval francia író, drámaíró és újságíró. Ismert regénye: A púpos.

410 esztendeje, 1607. március nyolcadikán született Johann Rist német költő és nyelvújító.

195 éve, 1822. március nyolcadikán született Jules Barbier francia drámaíró.

40 éve, 1977. március nyolcadikán hunyt el Bárdosi Németh János magyar költő, író és szerkesztő.

20 éve, 1997. március nyolcadikán hunyt el Béky-Halász Iván magyar költő, műfordító, szerkesztő, bibliográfus és szobrász.

110 éve, 1907. március kilencedikén született Mircea Eliade román-francia nyelven alkotó író, esszéíró, vallástörténész és etnológus. Ismert művei magyar nyelven: A szent és a profán, Maitreyi, Bengáli éjszaka, Dionószosz kertjében, Vallási hiedelmek és eszmék története.

70 éve, 1947. március kilencedikén született Aczél Géza magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

245 éve, 1772. március tizedikén született Karl Wilhelm Friedrich Schlegel német filozófus, író és műkritikus.

195 éve, 1822. március tizedikén hunyt el Józef Wybicki lengyel költő, tábornok és politikus.

190 éve, 1827. március tizedikén született Józef Franciszek Bliziński lengyel vígjátékíró, író.

200 éve, 1817. március tizenegyedikén hunyt el Aranka György magyar író, költő, művelődésszervező, filozófus, esztéta, történész és műfordító.

175 éve, 1842. február március tizenegyedikén született Eötvös Károly író, publicista és szerkesztő.

110 éve, 1907. március tizenegyedikén született Georg Maurer erdélyi születésű német költő, esszéíró és műfordító.

1835 esztendeje, 182. március tizenkettedikén született Omar ibn al-Fárid arab költő, filozófus és író.

380 esztendeje, 1637. március tizenkettedikén hunyt el Anders Christensen Arrebo dán költő és evangélikus püspök.

445 esztendeje, 1572. március tizenharmadikán hunyt el Petar Hektorović raguzai horvát költő, író, drámaíró és műfordító.

80 éve, 1934. március tizennegyedikén született Szépréti Lilla erdélyi magyar írónő, elbeszélő, újságíró és riporter.

180 éve, 1837. március tizenötödikén hunyt el Lukijan Mušicki magyarországi szerb költő és prózaíró.

70 éve, 1947. március tizenötödikén hunyt el Jean-Richard Bloch francia költő, író, újságíró és esszéista.

100 éve, 1917. március tizenhetedikén született Carlo Cassola olasz író és esszéíró.

450 esztendeje, 1567. március tizennyolcadikán hunyt el Francesco Robortello olasz történetíró, humanista.

115 éve, 1842. március tizennyolcadikán született Stéphane Mallarmé (Étienne) a francia szimbolista költészet nagy alakja.

85 éve, 1932. március tizennyolcadikán született John Hoyer Updike amerikai angol regényíró, költő, elbeszélő, irodalom- és műkritikus. A legnépszerűbb regényei a „Nyúl”- sorozat.

130 éve, 1887. március tizenkilencedikén hunyt el Józef Ignacy Kraszewszki lengyel író, újságíró, történész és kiadó.

115 éve, 1842. március tizenkilencedikén hunyt el Tolnai (Hagymássy) Lajos író, költő és publicista.

90 éve, 1927. március tizenkilencedikén született Szász Imre magyar író és műfordító.

40 éve, 1977. március tizenkilencedikén hunyt el Jékely Zoltán erdélyi magyar író, költő és műfordító.

145 éve, 1872. március huszadikán született Karin Michaëlis dán írónő és újságíró.

130 éve, 1877. március huszonegyedikén született Kassák Lajos magyar költő, író, műfordító és képzőművész.

95 éve, 1922. március huszonegyedikén született Bárány Tamás magyar költő, író és színműíró.

85 éve, 1552. március huszonegyedikén született Bretter György erdélyi magyar esszéíró és filozófus.

40 éve, 1977. március huszonegyedikén hunyt el Mikó Imre erdélyi magyar író, műfordító, jogász és politikus.

195 éve, 1832. március huszonkettedikén hunyt el Johann Wolfang von Goethe német költő, drámaíró, író. Ismert művei: Az ifjú Werther szenvedései, Faust, Vonzások és Választások, Wilhelm Meister vándorévei.

140 éve, 1877. március huszonkettedikén született Pakots József magyar író, újságíró és szerkesztő.

175 éve, 1842. március huszonharmadikán hunyt el Stendhal (Marie-Henri Beyle) francia realista író. Ismertebb regényei: Vörös és fekete, Vörös és fefér (befejezetlen) Pármai kolostor.

120 éve, 1897. Március huszonharmadikán született Hamvas Béla magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros.

80 éve, 1937. március huszonharmadikán hunyt el Helge Rode dán író, kritikus és újságíró.

195 éve, 1832. március huszonnegyedikén született Henri Murger francia író. Népszerű műve a Bohémélet.

175 éve, 1842. március huszonötödikén született Antonio Fogarazzo olasz író és költő.

75 éve, 1942. március huszonötödikén született Ana Blandiana (Otilia Doina Coman) román költő, író és újságíró.

80 éve, 1937. március huszonötödikén hunyt el John Drinkwater angol költő és drámaíró.

125 éve, 1892. március huszonhatodikán hunyt el Walt Whitman (Walter), az amerikai költő, nyomdász, tanító és újságíró.

105 éve, 1912. március huszonhatodikán született Thurzó Gábor író és műfordító.

50 éve, 1967. március huszonhatodikán hunyt el Sinkó Ervin délvidéki magyar író, költő és irodalomtörténész.

1095 esztendeje, 922. március huszonhetedikén hunyt el Haszajn Ibn Manszúr al-Halládzs perzsa származású arab szúfi teológus, költő és író.

545 esztendeje, 1742. március huszonhetedikén hunyt el Janus Pannonius (Csezmiczei János vagy Cesinge János) latin nyelven író horvát származású magyar költő és humanista.

220 éve, 1797. március huszonhetedikén született Alfred de Vigny francia költő, író, drámaíró, műfordító és katonatiszt.

140 éve, 1877. március huszonnyolcadikán született Dánielné Lengyel Laura magyar írónő, költő, kritikus és újságíró.

130 éve, 1887. március huszonnyolcadikán született Dimko Debeljanov bolgár költő.

245 éve, 1772. március huszonkilencedikén hunyt el Emanuel Swedwnborg svéd tudós, filozófus, teológus, látnok, keresztény misztikus és író.

115 éve, 1902. március huszonkilencedikén született Marcel Aymé francia író, drámaíró és elbeszélő.

100 éve, 1917. március huszonkilencedikén hunyt el Vilis Olavs lett író, újságíró és politikus.

5 éve, 2012. március huszonkilencedikén hunyt el Fodor Sándor szász származású székely-magyar író, műfordító, lapszerkesztő és újságíró. Népszerű meseregénye a Csipike

110 éve, 1907. március harmincadikán született Gelléri Andor Endre zsidó származású magyar író, novellista.

105 éve, 1912. március harmincadikán hunyt el Karl May német ifjúsági író. Népszerű regényei: Winnetou, Az ezüst-tó kincse, Az inka öröksége, A medveölő fia, Az olajkirály.

100 éve, 1917. március harmincadikán Komjáthy István felvidéki származású magyar író, költő és műfordító.

160 éve, 1857. március harmincegyedikén született Édouard Rod svájci francia író és esszéista.

135 éve, 1882. március harmincegyedikén született Kornyej Ivanovics Csukoszkij orosz ifjúsági író és költő.


Érdemes Tudni

110 éve, 1907. március másodikán hunyt el Széchenyi Andor magyar utazó.

35 éve, 1982. március másodikán hunyt el Nagy András György székely-magyar orvosi szakíró, közíró és népművelő.

85 éve, 1932. március harmadikán született Salló István erdélyi székely-magyar szobrász, író és közéleti személyiség.

30 éve, 1987. március harmadikán hunyt el Szabó T. Attila erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, pedagógus és levéltáros.

120 éve, 1897. március negyedikén hunyt el Martin Lajos magyar matematikus és feltaláló.

70 éve, 1947. március negyedikén született Pálfalvi Pál székely-magyar botanikus és növénytani szakíró.

40 éve, 1977. március negyedikén hunyt el Dankanits Ádám erdélyi magyar művelődéstörténész.

85 éve, 1932. március hatodikán született Ajtay Ferenc székely-magyar ismeretterjesztő, újságíró, földrajz és földtan tanár.

50 éve, 1967. március hatodikán Kodály Zoltán magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató.

90 éve, 1927. március nyolcadikán született Mezei Zoltán székely-magyar biológus, geológus és pedagógus.

35 éve, 1982. március tizenegyedikén hunyt el Albert István erdélyi székely-magyar újságíró és elbeszélő.

140 éve, 1877. március tizennegyedikén született Voinovich Géza magyar irodalomtörténész és esztéta.

35 éve, 1982. március tizenötödikén hunyt el Imreh Barna székely-magyar református lelkész, író, helytörténész és néprajzi író.

45 éve, 1972. március tizenhatodikán hunyt el Venczel József (álnevén Várdotfalvi) erdélyi magyar társadalomkutató, egyetemi tanár és közíró.

40 éve, 1972. március tizenhetedikén hunyt el Veégh Sándor erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító, bibliográfus és egyetemi oktató.

380 esztendeje, 1637. március tizenkilencedikén hunyt el Pázmány Péter magyar hittudós és egyházi író. A magyarországi ellenreformáció vezéralakja.

185 éve, 1832. március tizenkilencedikén született Vámbéry Ármin magyar nyelvtudós, utazó, orientalista, a magyar Földrajzi Társaság egyik alapítótagja.

315 esztendeje, 1702 március huszadikán hunyt el Misztótfalusi Kis Miklós magyar nyomdász és betűmetsző. Ő tervezte meg a Times New Roman újságbetűtípus ősét.

70 éve, 1947. március huszonegyedikén született Miklossy-Vári Vilmos erdélyi székely-magyar természettudományi író, szerkesztő és muzeológus.

420 esztendeje, 1597. március huszonharmadikán született Mikó Miklós székely-magyar történetíró, földbirtokos és hivatalnok.

135 éve, 1882. március huszonharmadikán született Fogarassy Mihály székely-magyar katolikus püspök és egyházi szakíró.

80 éve, 1937. március huszonharmadikán született Márhé József székely-magyar irodalomtörténész, tanár és népművelő.

570 esztendeje, március huszonötödikén választották Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójának.

135 éve, 1882. március harmincadikán született Kovács Lajos székely-magyar unitárius lelkész, egyházi író, műfordító és lapszerkesztő.

50 éve, 1967. március harmincadikán született Barabási Albert László székely-magyar fizikus és hálózatkutató.


2017. február 28., kedd

A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány

„Be kell hordanunk a szavakat!” Nyelvi-néprajzi értékmentés a 21. században
címmel tájnyelvi gyűjtőpályázatot hirdet 2017-ben

Népnyelvi szavaink, népi szólásaink, közmondásaink anyanyelvünk kincsei, fontos, hogy megőrizzük és továbbadjuk, továbbvigyük ezeket az értékeket. Nyelvjárásaink őseink múltját, tapasztalatait őrzik, azt, ahogyan ők látták és rendszerezték a világot – egybeforrva a tájjal, a természettel, a hellyel, ahol éltek, élnek. Tükör tehát anyanyelvi örökségünk, melyben önmagunkat láthatjuk meg, melyben önmagunkra ismerhetünk.
Pályázóinkat arra kérjük, hogy gyűjtsék össze dédszüleik, nagyszüleik, szüleik tájszavait, lakóhelyük sajátos népi fordulatait, régi imádságait, népnyelvünk kincseit.
Várunk szavakat, közmondásokat, imákat, régi recepteket, népdalokat, balladákat, meséket – mindent, amit anyanyelvi örökségünk kevésbé ismert, már alig használt, megőrzendő részének tartanak.
A gyűjtemények bekerülnek a nyelvmúzeum adatbázisába, illetve feltöltjük honlapunkra.
A nyelvi kincseket egész évben várjuk az info@nyelvmuzeum.hu e-mail címre vagy a 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275. postacímre.
A gyűjtés állásáról fórumainkon rendszeresen beszámolunk.
További információ a megadott e-mail címen és a 06-47-521-236 telefonszámon kapható.