2018. február 7., szerda

Kele Könyv Vár visszavár!


Továbbra is megmaradt egyik kedvenc helyemnek a Kele Könyv Vár. Az embernek az az első benyomása, amikor oda betoppan, mintha hívogatnák egy tartalmas pihenőre. Az egyszerűségében nagyszerű üzlet szinte elveszíti kereskedelmi jellegét, hiszen az eladó készségesen rendelkezésére áll egy kis csevejre minden egyes vevőnek. A beszélgetések nemcsak a könyvekről szólnak. Természetesen, a lefolytatott párbeszédek az érdeklődő által keresett olvasmánynak a történetéből, témájából fakadnak. Ezek az eszmecserék számottevően segítenek a könyvek választásában, ha a vásárló valakit meg szeretne lepni az egyéniségéhez mérten egy általa is kedvelt, szerethető kötettel. A tartalmas beszélgetések nyilván akkor alakulnak ki, ha az üzletben nincs tumultus. Szerencsére az is előfordul. Arra is volt példa, amikor az egyik vevő egy figyelemreméltó társalgást „lehallgatván” egy bizonyos könyvről, rögtön lecsapott rá és ő is megvásárolta. Ha pedig nincs a keresett mű, attól még megrendelhető. No, de, ha nem konkrét céllal megy be az ember, akkor sem biztos, hogy üres kézzel jön ki onnan. Vagy később még betérvén magának kér és választ egy kötetet.
 

A „vendégmarasztaló” könyves üzlet időnként megújul. De ezt tulajdonosa megfontolásból teszi. Néha jól jön a frissítés. Egy ilyen alkalommal jártam ott. Az arculatváltozás még vonzóbbá és kedvesebbé tette a terecskét, ahol örömmel elidőz az ember, ahol az elárusítók előszeretettel segítenek a választásban. A baráti légkör pedig felbecsülhetetlen, főleg napjainkban. Ezért maradt meg a gyerekkönyvsarok, amely rész szinte csábítva csalogatja a jövendő olvasókat. A szülők könyvválasztásában is segítenek a kis üzlet kereskedői, hiszen kihalászni a tóból, „legízesebb”, azaz legtalálóbb kötetet, ahogy Kele, a gólya is teszi, csak szakértelemmel lehet. 

 
Magától értetődő az is, hogy a Kele Könyv Vár kínálata a nagy klasszikus szerzőkön, és a keresett aktuális témákon kívül mindig az újra van ráhangolódva, de a szeretete marad a régi. 

Borbé Levente

2018. február 5., hétfő

Petőfi Sándor-felolvasómaraton – felhívás közös olvasásra


"Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám."

"Olvassunk újra együtt az idén tizedik alkalommal sorra kerülő nemzetközi felolvasómaratonon, melynek tavaly 9 országból több mint 33 000 résztvevője volt! Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda művei után 2018-ban a 195 éve született Petőfi Sándor (1823–1849) műveit szólaltatjuk meg. Ez az év egyúttal Az apostol megírásának és az 1848-as forradalomnak a 170 éves évfordulója."

A maratoni felolvasás fő szervezője 2014 óta a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az esemény ünnepélyes megnyitójának helyszíne ezúttal is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. 2018. február 20-án 10 órától várják a központi helyszínen a felolvasókat. A korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán. Idén is várnak mindenkit, aki szeretné megosztani az olvasás örömét másokkal. A nagyobb csoportokat, iskolai osztályokat előzetes telefonos bejelentkezés alapján várják a nap folyamán a felolvasás központi helyszínén, a megyei könyvtárban.

A felolvasás helyszíne bárhol lehet: otthon, intézményben, kávézóban, iskolai osztályban, díszteremben, tornateremben, könyvtárban stb., a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. Olvasni lehet a nap folyamán bármikor, szabadon választva Petőfi Sándor műveiből. A korábbi évekhez hasonlóan a felolvasók névre szóló könyvjelzőt kapnak ajándékba.

A jelentkezés határideje 2018. február 13. A bejelentkezés online módon történik, a jelentkezési űrlap a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el, a Petőfi Sándor felolvasómaraton – 2018 ablakra (jobboldalt) kattintva. Kapcsolattartó: Török Edit, telefon: 0753-073489.

Az esemény Facebook oldala: Petőfi Sándor felolvasómaraton – 2018.

A felhívás teljes szövege a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/581/petofi-sandor-felolvasomaraton-2018--felhivas-kozos-olvasasra

A sajtóban a maraton előkészületeiről: https://szekelyhon.ro/aktualis/petofivel-jubilal-a-felolvasomaraton


2018. február 2., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2018/2. számából

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny határon túl
Kedves Kollégák! Szeretnénk, ha a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny valamilyen formában minél több magyar, magyarul beszélő diákhoz eljutna. Szeretnénk minél többek figyelmét felhívni arra, hogy a könyvtárakon keresztül mennyi élmény érhet minket, mennyivel többet tanulhatunk, ha tudjuk, hogyan kell használni. Ehhez érdemes a magyar nyelvű forrásokat is használni, ismerni.
Ennek érdekében további, határon túli versenyszervezőket keresünk. Sokféle megoldás szóba jöhet a csatlakozásra. Részletek erről itt: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=400
Köszönettel: Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens, EKE - OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, postacím: 1581 Budapest, Pf. 14., domsody.andrea@opkm.hu, telefon:00-36-70-683-44-32, irodai telefon: 00-36-1-323-55-55.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

„Mátyás ötödször is deákversenyt hirdet a legendás csodavárban”
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára, a Szarkaláb Kulturális Egyesület és a SzINT megyei mesemondó- és mondaversenyt szervez elemi és gimnazista iskolások részére V. „Mátyás deákjai a legendás csodavárban” címmel.
A tiszteletre méltó királyunk emlékére meghirdetett versenyre a következő kategóriákban lehet benevezni: 0–I–IV. osztályosok; V–VIII. osztályosok.
A jelentkezőknek egy mesét kell előadniuk egyénileg vagy csoportosan, akár színjátékként. A „szöveghűség” (szóról-szóra) nem kötelező, a hangsúlyt az előadásmód értékelésére tesszük.
Csapatok esetén az előadók száma nem haladhatja meg a 5 főt, az előadandó mű időtartama maximum 10 perc lehet.
A meséket mindenki maga választhatja (ajánlott irodalom: Kóka Rozália – Mátyás király rózsát nyitó ostornyele, Szép Ernő – Mátyás király tréfái). Magyar mondákat Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetéből választhatnak.
A verseny időpontja: 2018. február.. 17. Helyszíne: a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum díszterme. Jelentkezési határidő: 2018. február 10. (személyesen vagy telefonon) – Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, 400006 Cluj, Clinicilor / Mikó utca 18., tel: 0264-590096, 0742274688, e-mail: heltai_gaspar@yahoo.com
Forrás: Miklós Erika, könyvtáros

Az Esztrád Színház műfordítói drámapályázata
Az Esztrád Színház pályázatot hirdet új magyar nyelvű műfordítás létrehozására. A pályázat célja, hogy tehetséges fiatal íróknak, egyetemistáknak lehetőséget kínáljon valamely kortárs dráma magyarra fordításával a bemutatkozásra, pályájuk elindítására. Az Arany János Bicentenáriumi drámapályázat folytatásaként a 2010 után íródott kortárs drámák fordítására írják ki a pályázatot. A világ folyamatos változása újabb és újabb igényt támaszt a külföldi kortárs drámák magyarországi bemutatására. Egy pályázó több pályaművet is beküldhet. Olyan drámák műfordítását várják, melyeknek eddig még nem jelent meg magyar nyelvű fordítása. A pályázaton részt vehetnek magyarországi és határon túli egyetemisták és fiatal írók.
A pályázat két kategóriában kerül kiírása:
1. Kortárs idegen nyelvű, pódiumszínpadi előadásra alkalmas, maximum 3-4 szereplős dráma magyar nyelvre fordítása
2. Kortárs idegen nyelvű, nagyszínpadi előadásra alkalmas dráma magyar nyelvre fordítása..
Pályázók köre: 1977. január 1. után született egyetemisták és írók. A pályázat benyújtásának határideje: 2018. március 12.
A pályázati felhívás letölthető az Esztrád Színház honlapjáról (www.esztradszinhaz.hu/palyazatok).
Forrás és további részletek itt: http://esztradszinhaz.hu/app/uploads/2017/12/2018-Esztr%C3%A1d-m%C5%B1ford%C3%ADt%C3%B3-dr%C3%A1map%C3%A1ly%C3%A1zat-kort%C3%A1rs-dr%C3%A1ma-pontos%C3%ADtott.pdf

Költészetről, emberségről: Farkas Árpád legszebb versei
Székelyföldről, otthonról, fiatalságról, irodalomról, a második Forrás-nemzedékről, kis erdélyi és európai magyar kalandokról, régi és mai székely közösségekről, szabadságvágyról és érette való lázongásokról szólt Farkas Árpád költő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig megtelt Gábor Áron Termében tartott találkozón 2018. január 23-án, amelyen bemutatták a pozsonyi AB-ART Kiadó gondozásában megjelent kötetét.
A Farkas Árpád legszebb versei című kiadványt a magyar kultúra napja alkalmából Kézdivásárhelyen a Vigadóban is bemutatták egy nappal korábban. A könyv születésének körülményeit a szerző ismertette. A kiadó, a „kisebbségből kisebbségbe”, Székelyföldről Felvidékre távozott Balázs F. Attila kereste meg az ötlettel. A verseket Cs. Nagy Ibolya József Attila-díjas irodalomtörténész válogatta, aki monográfiát írt Farkas Árpádról, és mélységeiben ismeri az erdélyi magyar irodalmat és életet, ő jegyzi a könyv igen tartalmas eligazító utószavát is. Kiderült továbbá: angol nyelvű válogatás is készül Farkas Árpád verseiből. A jó hangulatú, tartalmas találkozón közreműködött Kolcsár József színművész, s miközben Balázs F. Attila kérdéseire költészetről, emberségről, jövőképről vallott, Farkas Árpád is felolvasta néhány versét, ismertetve azok születésének előzményeit, körülményeit.
Szó esett még régi és mai székely közösségekről, arról, hogy süllyed-e vagy éppen újjáéled a falu, irodalmi életről, fiatal írókról-költőkről, arról, hogy miként mutatkozik meg a tehetség – amint Szonda Szabolcs könyvtárigazgató házigazdaként az esemény zárásaként fogalmazott, utalva a magyar kultúra napjára, Kölcsey Ferenc Himnuszára: igazi himnuszt mondtunk a vershez.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/109741/kolteszetrol_embersegrol_farkas_arpad_
További sajtóvisszhang: http://www.hirmondo..ro/kultura/a-vilag-nem-valtozott/

Zsigmond Enikő izlandi útinaplójáról az Olvasókör januári találkozóján
 A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai 2018. január 29-én tartották az idei év első találkozóját. A csíkszeredai Zsigmond Enikő volt a kör meghívottja, akivel Izland, ahol az idő születik című útinaplójáról Cseke Gábor író, a kör animátora beszélgetett.
A 151 oldalas, helyszíni felvételekkel gazdagon illusztrált könyv 2017-ben jelent meg a baróti Tortoma Könyvkiadónál, a Világjáró erdélyiek sorozat részeként. A könyv közvetlen előzménye, hogy Zsigmond Enikő és barátai – hozzá legközelebb álló, a világ különböző tájain élő egykori geológus kollégái – 2010 nyarán kilenc napot töltöttek azon az európai szigeten, amely kis számú népessége ellenére, századok viszontagságos körülményei közt is valóságos turistaparadicsommá tudott válni. Igaz, nem délszaki kényelméről híresült el, ám zord időjárási körülményei ellenére is a világ minden tájáról vonzza a lelkes odalátogatókat.
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/34-harmincegyedik-talalkozo-2018-januar-29

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Teleki–Bolyai könyvtár egy hétre kiállította a Koncz-kódexet
A 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia a gyűjtemény legrégebbi kézirata, lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. Az értékes dokumentum a könyvtár nagytermében volt látható.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/rendezvenyekkel-meltatjak-a-magyar-muveszetet-erdely-szerte

A magyar kultúrát ünnepelték Gyergyóditróban is
 Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros a Facebookon tette közzé képes beszámolóját A Magyar Kultúra Napja megünnepléséről: "Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül." Kodály Zoltán szép gondolata volt a mottója az idei Magyar Kultúra Napját ünneplő eseményünknek. A Siklódi Lőrinc Általános Iskola 11 osztálya, tanítóik, tanáraik kíséretében, vett részt a könyvtárban szervezett kétnapos ünnepségen.
A Mátyás király emlékévhez kapcsolódva népmeséket hallgattunk, a híres Corvina könyvtárról beszéltünk. Karinthy Frigyes, Szilágyi Domokos évfordulós szerzőinktől olvastak a diákok. Kölcsey Ferenc és a magyar kultúra betűiből új szavakat alkottak. Szép könyvjelzőket színeztek.
A Himnusz éneklése igazi ünneppé tett minden órát. Néhány felnőtt könyvtárlátogató is bekapcsolódott. Úgy vélem, Kodály Zoltán szavait megerősítettük. Van magyarság, kultúrával. Köszönöm az iskolának az együttműködést, hogy idén is méltón ünnepelhettük e jeles napot! És mindazoknak, akik bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.facebook.com/eniko.kollo.1/posts/1768174476546213

Magyar regényt választottak az év könyvének Kínában
A pekingi Hszin Csing Pao, a harmadik legnagyobb napilap 2017 tíz legjobb könyve közül az elsőnek választotta a kínai Sátántangót – közölte Facebook-oldalán a regény írója, Krasznahorkai László. A díjátadó a Nemzeti Könyvtárban zajlott.
Forrás: http://www.thepaper.cn/newsDetail_forward_1951784
https://mno.hu/konyveshaz/magyar-regenyt-valasztottak-az-ev-konyvenek-kinaban-2442135

Könyvtárosok százai követelnek béremelést, a számláikat sem tudják fizetni
Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus írta alá azt a petíciót, amelyet A Magyar Kultúra Napján adtak át. A szakszervezet elnöke szerint mind ugyanazt szeretnék: változtassák meg a jelenlegi kaotikus bérrendszert.
A közművelődési dolgozók szerint bérkorrekció is 2010 előtt volt utoljára, ezért akarták a kulturális államtitkárnak átadni a petíciót, ám Hoppál Péter helyett egy politikai tanácsadó vette át a követeléseket.
Forrás és teljes cikk itt: http://hvg.hu/itthon/20180122_Konyvtarosok_szazai_kovetelnek_beremelest_

Mozgókönyvtárra most is szükség van Hargita megyében
 Az 1980-as években még működött Hargita megyében bibliobusz, a könyvtár járműve ‘házhoz vitte’ az eldugottabb településeken a szellemi táplálékot. A szakemberek szerint a mozgó könyvtárra most is szükség lenne, a községközpontoktól és a községi könyvtáraktól távol eső települések lakói örülnének a lehetőségnek.
Török Edit, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az évekkel ezelőtt Kocsis Mihállyal folytatott beszélgetéséből idézte fel a bibliobusz történetét. Kocsis Mihály 1963 és 1968 között volt a jelenlegi megyei könyvtár jogelődjének igazgatója Csíkszeredában, és tevékenysége legfontosabb megvalósításának tartotta a mandátuma alatt elindított, majd a megyésítés után is sokáig működő mozgókönyvtárat. A rendelkezésükre bocsájtott buszt saját kezűleg alakították mozgó könyvtárrá, hogy a legtávolabbi, eldugott helységeket is elérjék. Később sikerült Udvarhelyen is beindítani egy buszt. Az egész országban négy ilyen működött, ebből kettő Hargita megyében – mondta el Török Edit a Székelyhon.ro portál újságírójának.
A megyei könyvtár vidéki könyvtárakkal foglalkozó munkatársa, Bedő Melinda szintén úgy vélte, szükség lenne egy mozgókönyvtárra, és mint mondta, fenntartó intézményük, a Hargita megyei önkormányzat nem is zárkózott el az ötlet elől. A közeljövőben azonban biztosan nem vág neki ismét a megye útjainak egy bibliobusz, jelenleg számos más projekten dolgoznak, és a személyzet sem lenne elegendő egy ilyen mozgókönyvtár elindításához.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/amikor-meg-mozgo-konyvtarral-vittek-a-felreeso-falvakba-a-szellemi-taplalekot

Könyvtárat nyitottak az elhagyott könyvekből
Hónapokon keresztül gyűjtötték az utcákon elhagyott vagy szemétbe dobott könyveket az ankarai Çankaya városrész kukásai. Ahogy a gyűjteménynek híre ment, a helyiek elkezdtek számukra feleslegessé vált könyveket adományozni nekik. A könyvekből könyvtárat hoztak létre egy volt téglagyár üresen álló épületében, melyet először a hulladékgazdálkodási cég alkalmazottai és családjaik használtak, ám tavaly szeptemberben megnyitották a nyilvánosság előtt.
Jelenleg a könyvtárban mintegy hatezer könyv található a legkülönfélébb műfajokból. A városvezetés hivatásos könyvtárosokat is felvett a könyvtár kezelésére.
A könyvtár mostanra elérte befogadóképességének határát, ezért a könyvek egy részét iskoláknak, oktatási programoknak, illetve börtönöknek ajánlották fel.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180118/konyvtarat-nyitottak-az-elhagyott-konyvekbol/

Több magyar mű is közkinccsé vált január elsejétől
 Az Európai Unióban eddig is hatályos szabályozás értelmében január elsejétől szabadon felhasználhatók azon szerzők művei, akik 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunytak el.
Czóbel Minka és Orczy Emma művei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől, mivel az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében az év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkinccsé válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is.
A szimbolista és műfordító Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője.. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkásságán kívül műfordítói életműve is említésre méltó. Itthon ő fordította először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezeknek most szintén megszűnik a védettségük.
Orczy Emma magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy maga fogalmazta, 1903-as, nagy sikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az Egyesült Államokban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle.
Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotója is hetven éve halt meg. Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood-legenda lejegyzésével vívott ki magának. Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásából született az angol író Dr. Dolittle című sorozata. Szintén hetven éve hunyt el Hans Fallada novellista, Duncan Campbell Scott író, költő, Tristan Bernard drámaíró és novellista.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/tobb-magyar-mu-is-kozkinccse-valik-januar-elsejetol

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2018. február 1., csütörtök

Februári évfordulók 2018


195 éve, 1823. február elsején született Simon Bacher zsidó-magyar költő és író. Műveit héber nyelven írta.


100 éve, 1918. február elsején született Muriel Spark angol költőnő, író és esszéíró.


170 éve, 1848. február másodikán született Pavol Országh-Hviezdoslav magyar származású szlovák költő és drámaíró.


160 éve, 1858. február másodikán született Komjáth Ernő magyar költő.


155 éve, 1863. február másodikán született Francisco Asís de Icaza mexikói költő, kritikus és irodalomtörténész.


135 éve, 1883. február harmadikán született Nagy Lajos magyar író, novellista és publicista.


330 esztendeje, 1688. február negyedikén született Pierre de Marivaux francia író és drámaíró.


325 esztendeje, február negyedikén született George Lillo angol író és drámaíró.


145 éve, 1873. február negyedikén született Mihail Mihajlovics Prisvin szovjet-orosz regényíró és elbeszélő.


230 éve, 1788. február ötödikén született Kisfaludy Károly magyar költő, drámaíró, műfordító és festő.

 

170 éve, 1848. február ötödikén született Joris-Karl Huysmans holland származású francia író.


25 éve, 1993. február ötödikén hunyt el Joseph Mankiewicz (Wilkes Barre) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező és producer.


15 éve, 1913. február ötödikén hunyt el Balog László székely-magyar író, újságíró és könyvtáros.


410 esztendeje, 1608. február hatodikán született António Vieira portugál jezsuita szerzetes, író és vallásfilozófus.


265 éve, 1753. február hatodikán született Evariste Parny, a francia rokokó költészet legkedveltebb alakja.


225 éve, 1793. február hatodikán hunyt el Carlo Goldoni olasz vígjátékíró, dramaturg és ügyvéd.


125 éve, 1893. február hatodikán született Kovács Dénes székely-magyar gyerek- és ifjúsági író.


60 éve, 1958. február hatodikán hunyt el Antalffy Endre erdélyi magyar irodalomtörténész, költő, kritikus és műfordító. Többek között arab nyelvről magyarra fordította az iszlám világ szent könyvét a Koránt.


5 éve, 2013. február hatodikán hunyt el Katona Szabó István székely-magyar író, újságíró és lapszerkesztő.


540 esztendeje, 1478. február hetedikén született Thomas Morus angol humanista költő, író, jogász, államférfi és vértanú.


195 éve, 1823. február hetedikén született Ann Radcliffe költőnő és novellista, az angol gótikus irodalom úttörője.


85 éve, 1933. február ötödikén hunyt el Agyagási Károly székely-magyar költő, író, műfordító és orvos.


55 éve, 1963. február hetedikén hunyt el Kárpáti Aurél kritikus, író és költő.


530 esztendeje, 1438. október nyolcadikán született Bernardo Pulci firenzei olasz költő.


190 éve, 1828. február nyolcadikán született Jules Gabriel Verne (magyarosított nevén: Verne Gyula) francia író, a tudományos-fantasztikus írók nagyja. Népszerű művei: Nyolcvan nap a Föld körül, Némo kapitány, Sándor Mátyás, Sztrogoff Mihály, Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, Grant kapitány gyermekei, A tizenöt éves kapitány, Kétévi vakáció, Várkastély a Kárpátokban, Hector Servadac stb.


155 éve, 1863. február kilencedikén született Anthoni Hope (Hawkins) angol író és színműíró.


145 éve, 1873. február kilencedikén hunyt el Antoni Czajkowski költő, író és műfordító, a lengyel romantika egyik kimagasló alakja.


130 éve, 1888. február tizedikén született Giuseppe Ungaretti olasz költő és író.


120 éve, 1898. február tizedikén született Bertolt Brecht német drámaíró, költő és rendező. Ismert művei: Koldusopera, Kurázsi mama és gyermekei, A szecsuáni jólélek, Svejk a Második Világháborúban.


40 éve, 1978. február tizedikén hunyt el Bácski György magyar író, újságíró, költő, szerkesztő és műfordító.


110 éve, 1908. február tizenegyedikén hunyt el Szana Tamás író, szerkesztő, kritikus és művészettörténész.


55 éve, 1963. február tizenegyedikén hunyt el Sylvia Plath amerikai költőnő, író és novellista. Ismert műve: Az üvegbura.


255 éve, 1763. február tizenkettedikén hunyt el Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) kínai író, költő és festőművész. Legismertebb műve: A vörös szoba álma.


190 éve, 1828. február tizenkettedikén született George Meredith angol költő és író.


155 éve, 1863. február tizenkettedikén hunyt el Lisznyai Damó Kálmán székely eredetű magyar költő, író.


145 éve, 1873. február tizenkettedikén született Jón Trausti (Guðmundur Magnússon) izlandi regényíró, novellista és költő.


115 éve, 1903. februárt tizenkettedikén született Rideg Sándor magyar író és elbeszélő. Ismert műve, amelyből filmet is készítettek: Indul a bakterház.


110 éve, 1908. február tizenkettedikén hunyt el Arpiar Arpiaryan örmény író, lapszerkesztő, publicista és irodalomkritikus.


70 éve, 1948. február tizenkettedikén született Raymond Kurzweil amerikai tudós, feltaláló és író.


65 éve, 1953. február tizenkettedikén hunyt el Somogyvári Gyula magyar író, újságíró és politikus.


290 éve, 1728. február tizenharmadikán hunyt el Cotton Marther amerikai író, történész és teológus.


115 éve, 1903. február tizenharmadikán született Georges Joseph Christian Simenon francia nyelvű belga író, a Maigret nyomozó megalkotója.


170 éve, 1848. február tizenötödikén született Ján Alexander Fábry szlovák író.


100 éve, 1918. február tizenötödikén hunyt el Tóvölgyi (Schaffner) Titusz magyar író, hírlapíró és politikus.


75 éve, 1943. február tizenötödikén született Oravecz Imre magyar költő és műfordító.


60 éve, 1958. február tizenötödikén született Baricz Lajos székely-magyar papköltő.


155 éve, 1863. február tizenhatodikán született Justh Zsigmond magyar író és novellista.


1095 esztendeje, 923. február tizenhetedikén hunyt el Mohamed ibn Dzsarír-Tabari észak-iráni származású szunnita muszlim tudós, vallásjogász, történész és író.


345 esztendeje, 1673. február tizenhetedikén hunyt el Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) francia drámaíró, rendező és színész. Ismert komédiái: A kényeskedők, Tartuffe, A fösvény, Tudós nők, Képzelt beteg.


230 éve, 1788. február tizenhetedikén született Ungvárnémeti Tóth László magyar költő.


20 éve, 1998. február tizenhetedikén hunyt el Was Albert erdélyi magyar író, mesélő és költő.


135 éve, 1883. február tizennyolcadikán született Nikosz Kazantzakisz görög író, költő és drámaíró. Egyes műveit krétai görögül írta. Ismertebb művei: Zorbász a görög, Krisztus utolsó megkísértése, Szent Ferenc, Buddha.


10 éve, 2008. február tizennyolcadikán hunyt el Alain Robbe Grillet francia író, esszéíró és filmrendező.


185 éve, 1833. február tizenkilencedikén született Élie Ducommun svájci francia író, lapszerkesztő, fordító és békeaktivista.


110 éve, 1908. február tizenkilencedikén Kovách Aladár erdélyi születésű németországi magyar író és dramaturg.


495 esztendeje, 1523. február huszadikán született Jan Blahoslav cseh író, tudós, teológus és történész.


130 éve, 1888. február huszadikán született Georges Bernanos francia író, esszéíró és dramaturg.


65 éve, 1963. február huszadikán hunyt el Vilhelmas Storosta Vydūnas litván író és filozófus, a Romuva ősi pogány vallás egyik felelevenítője volt.


195 éve, 1823. február huszonegyedikén hunyt el Dimitriosz Darcarisz görög író.


230 éve, 1788. február huszonkettedikén született Arthur Schopenhauer német filozófus és esszéíró.


190 éve, 1828. február huszonkettedikén született Mika Joszéf Lebensohn héber költő.


190 éve, 1828. február huszonharmadikán hunyt el Fazekas Mihály magyar író, szerkesztő, műfordító, poéta és botanikus. Legismertebb műve a Lúdas Matyi.


150 éve, 1868. február huszonharmadikán született William Edward Du Bois francia és dán származású amerikai író, történész, szociológus, pedagógus és politikus.


150 éve, 1868. február huszonharmadikán született Vári Albert székely-magyar egyházi író, szerkesztő és főiskolai oktató.


35 éve, 1983. február huszonötödikén hunyt el Tenesse Williams amerikai drámaíró, költő, esszéíró és novellista. Ismert művei: A vágy villamosa, Macska a forró bádogtetőn, Az iguána éjszakája.


295 éve, 1723. február huszonhatodikán hunyt el Thomas D’Urfey angol költő, dráma- és dalíró.


180 éve, 1838. február huszonhatodikán született Bogdan Petriceicu Haşdeu román író, filológus, nyelvész, publicista, néprajzos, történész, enciklopédista és politikus.


110 éve, 1908. február huszonhatodikán született Albrecht Dezső erdélyi és németországi magyar író, publicista, lapszerkesztő, ügyvéd és politikus.


135 éve, 1883. február huszonhetedikén született Abaffy Lipót szlovák író és evangélikus lelkész.


105 éve, 1913. február huszonhetedikén született Irwin Shaw orosz-zsidó származású amerikai író, drámaíró. Legismertebb műve az Oroszlánkölykök.


75 éve, 1943. február huszonhetedikén hunyt el Salamon Ernő erdélyi zsidó származású székely-magyar költő és újságíró.


485 esztendeje, 1553. február huszonnyolcadikán született Michel de Montaigne francia író, az esszé műfajának megteremtője.


215 éve, 1803. február huszonnyolcadikán született Gabriele Rossetti olasz költő.


120 éve, 1898. február huszonnyolcadikán született Becsky Andor erdélyi magyar újságíró, költő, író.


10 éve, 2008. február huszonkilencedikén hunyt el Dési Ábel (Sárkány Szilveszter) vajdasági születésű magyar költő, író, kritikus és publicista.



Érdemes Tudni


145 éve, 1873. február elsején hunyt el Kiss Ferenc székely-magyar hivatalnok, pedagógus, katonai szakíró és 1848-1849-es szabadsághős.


130 éve, 1888. február negyedikén született Csiby Andor székely-magyar szerkesztő, újságíró, helytörténész, közíró, és a gyergyói művelődési élet szervezője.


445 esztendeje, 1573. február negyedikén született Káldi György az első teljes katolikus magyar nyelvű Biblia fordítója.


135 éve, 1883. február hetedikén született Pál Gábor székely-magyar publicista, politikai közíró és szenátor.


25 éve, 1993. február hetedikén hunyt el Gazdáné Olosz Ella székely-magyar textilművész és néprajzkutató.


520 esztendeje, 1498. február nyolcadikán született Johannes Honterus (Holler) erdélyi szász humanista polihisztor, lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.


90 éve, 1928. február nyolcadikán született Fodor László székely-magyar történész.


120 éve, 1898. február tizenegyedikén született Szilárd Leó magyar-zsidó származású világhírű fizikus.


120 éve, 1898. február tizenkettedikén született Barabás Miklós székely-magyar festőművész és grafikus.


105 éve, 1913. február tizenkettedikén született Lestyán Ferenc székely-magyar egyházi író, egyháztörténész és katolikus pap.


120 éve, 1898. február tizenharmadikán hunyt el Kendi Finály Henrik zsidó származású, olasz eredetű magyar klasszika-filológus és tanár.


150 éve, 1868. február tizenötödikén született Veress Endre magyar történész és történetíró.


70 éve, 1948. február tizenhatodikán született Gaal György erdélyi magyar irodalomtörténész és helytörténész.


50 éve, 1963. február tizenhatodikán hunyt el Lajtha László magyar zeneszerző és népzenekutató.


45 éve, 1973. február tizenhetedikén hunyt el Józsa János erdélyi magyar műfordító, tanulmányíró és tankönyvszerkesztő.


350 esztendeje, 1668. február tizennyolcadikán hunyt el Bodoki Mikó Miklós székely-magyar hivatalnok, történetíró és földbirtokos.


305 esztendeje, 1713. február tizennyolcadikán választották az Erdélyi Egyházmegye püspökévé Mártonfi Györgyöt, a katolikus restauráció egyik meghatározó alakját.


80 éve, 1938. február tizennyolcadikán született Szabó István világhírű magyar filmrendező. Híres filmjei: Mephisto, Redl ezredes, Édes Emma, drága Böbe, Rokonok, Csodálatos Júlia, Az ajtó.


65 éve, 1953. február tizennyolcadikán született Kádár Gyula székely-magyar történész és helytörténész.


25 éve, 1993. február tizenkilencedikén hunyt el Krizsán Zoltán erdélyi magyar újságíró, kritikus és filmesztéta.


575 esztendeje, 1443. február huszonharmadikán született Erdélyben Hunyadi Mátyás (Mathias Rex) magyar király.


145 éve, 1873. február huszonharmadikán született Sigmond Elek erdélyi származású magyar vegyészmérnök, mezőgazdász és szakíró.


90 éve, 1928. február huszonötödikén született Benkő Samu székely-magyar művelődéstörténész. Ismertebb művei: Murokország, Bolyai János vallomásai, Apa és fiú. Bolyai-tanulmányok.


130 éve, 1888. február huszonhatodikán született Mátyás Mátyás erdélyi magyar orvosi szakíró, sebész és egyetemi oktató.


90 éve, 1928. február huszonhetedikén született Márton Gyárfás székely-magyar tudományos kutató, földmérő, geodéta, szakíró és műszaki-szótár szerkesztő.


30 éve, 1988. február huszonhetedikén hunyt el Kulcsár Tibor erdélyi magyar pedagógus, gyógypedagógus és pszichológus.


90 éve, 1928. február huszonkilencedikén született Kovács Albert székely-magyar kritikus, irodalomtörténész, esztéta és műfordító.